*** 2015. június 10. 13.50 *** Frissítve: június 15. 22.10 ***
TÚRAKLUBUNK ÉVZÁRÓ KIRÁNDULÁSÁRÓL
Május 30-án rendezte Túraklubunk évzáró
kirándulását.
Az alábbiakban Répássy Éva néni foglalja össze
a kirándulás élményeit:
"A Gulneres Túraklub idei utolsó kirándulása is csodálatos kalandot nyújtott a 34 résztvevő számára. A Bakony-hegység két kiemelkedően látványos természeti szépségét kerestük fel. Először a Római-fürdőhöz látogattunk.
Várpalotát elhagyva autóbuszunk a Tési-fennsíkon haladt. Gyönyörű látványban volt részünk, mert a talajtakaró virágok szikrázó napsütéstől pompáztak. Túránk kiinduló pontja Tés község határában a kék jelzésen vezetett a vízesés felé. Nagy lendülettel indultunk, ám alig tettünk meg néhány métert, mikor két kiskutya szegődött nyomunkba. Állatbarát tanulóink megörültek új túratársainknak, s azon ötleteltek, milyen jó lenne hazavinni őket, sulit őrzőnek. Friss gondolataikról gyorsan lebeszéltük a lányokat. Megetettük az éhező kutyakölyköket, s visszavittük a faluhatárába.
Ez után szaporáztuk lépteinket, hogy
utolérjük a csapat elejét. Együttes utunk nem tartott sokáig. Újabb csoda
érkezett. Két látványos fát találtunk, ahol a gyökerek küzdelme az erózióval
sokunkat fotózásra sarkalt. A kihívást kedvelő fiatalok szélsebesen megmászták a
gyökereket és jókat bújócskáztak a zegzugok között.
Vidáman haladtunk tovább a szurdokvölgyben. A Gaja-patak kezdett jelentősen
összeszűkülni, amikor a két függőleges sziklafal kivájt egy medencét,
célpontunkhoz érkeztünk. A látvány szemüveg nélkül is 3D-s, a hanghatások
felülmúlták a legmodernebb HIFI technikát is. Álltunk és azon tanakodtunk,
hogyan fürödhettek itt elődeink. Időutazásunk után Szentkútra igyekeztünk. A
kegyhelynél rövid ebédszünetet tartottunk, majd Jásdon fagylaltoztunk. Miközben
a hűsítő fagylaltot fogyasztottuk, a szentendrei fagyizás élményit emlegettük.
Következett a második szurdokvölgy.
Buszunkkal átmentünk Balinkára, s onnan közelítettük meg a Gaja-patak másik gyöngyszemét. Követtük a patakot és közben jókat beszélgettünk. Útközben megkíséreltük Sobri Jóska barlangját megkeresni. Sajnos nem találtuk a betyár lakhelyét, viszont a Vaskereszt felé vezető kaptatós utat igen. Elek bácsi vezetésével ide már csak legkitartóbb társaink mentek. A lankás sétát választókkal a Vasutas pihenőig sétáltunk, és ott vártuk meg a hegymászókat. Fehércsurgó határáig a kék jelzést követve indultunk tovább, ahol sofőrünk várt ránk.
Elfáradva, de élményekkel gazdagodva még jót
énekeltünk a hazafelé igyekvő buszon.
Ez a kirándulás is nagyon hangulatos volt.
Szeretettel várjuk a következő tanévben is lelkes csapatunkat túráinkra.
Éva néni"
vissza az életképekhez vissza a navigáláshoz