De íme, november 24-én meglett az első versenyem. A témája a prezentáció készítés (power point).
A verseny a Kondor Bála Általános Iskolában volt. Azt hittem, hogy annyira meg leszek ijedve,
hogy még a géphez sem merek majd hozzányúlni.
Amikor odaértünk akkor már nem is izgultam, szinte arra koncertálltam, hogy odafigyeljek az elméletre, és ha majd a gyakorlat következik,
akkor se fagyjak le a gép előtt. A sarokban foglaltam helyet, és így nem láttam ki-mi-mikor-hol-mit csinál. Az volt még jó,
hogy a ppt nekem általában könnyű, és az időmet is úgy tudtam beosztani, hogy mindenre elég jutott. Bevallom, hogy hazaküldtem magamnak e-mailben,
és amikor megnéztem háááát…. egy diát nagyon elszúrtam. Na ekkor "paráztam be, hogy kész vége, utolsó leszek.
De amikor a következő informatika versenyre mentem, ami Wordből volt, olyan csodás dolgok történtek velem, mintha mennyben éreztem volna magamat.
A verseny előtt volt a ppt eredményhirdetése. Én azt hittem, hogy nem fogok az első ötben lenni. De amikor kimondták a nevemet a negyedik helynél…
- hát én azt hittem hogy ott ájulok el menten. Kaptam egy oklevelet és egy rózsaszín headsetet.
A másik versenyem december 1-én volt a Kandó-téri Általános Iskolában. Ugyanúgy nézett ki, mint a ppt: 20 perc elmélet és 1 óra gyakorlat.
Itt a verseny után úgy éreztem magamat, mint aki látta feketelyukat feljönni a Földből.
Két hétig izgultam az eredményért. Aztán pénteken megtudtam: hetedik lettem.
Egyik szemem sírt, a másik meg nevetett. Azt gondoltam magamban,
hogy ez az első versenyem, és jövőre jobb lesz.
A negyedik és a hetedik hely pedig nagyon jó, mert benne vagyok az első 10-ben.
Külön szeretném megköszönni:
- Jánk Zsolt informatikatanáromnak a sok foglalkozást, a sok felkészítést, és a sok türelmét;
- Kovács Gergelynek, a bátyámnak aki adott csomó jó tanácsot;
- a gépemnek, hogy működött és nem fagyott ki;
- az e-mail címemnek, hogy továbbította a feladataimat;
- a Word és a Power Point programoknak, hogy vannak."
