Trianon 100

„Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!”
(Sajó Sándor: Magyarnak lenni)

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum 100. évfordulójának alkalmából történelmi projektet szerveztünk iskolánk felső tagozatos tanulói számára, melynek célja az volt, hogy osztályaink behatóbban megismerkedjenek a Magyarország történetében sorsfordító jelentőséggel bíró békeszerződéssel, betekinthessenek a békekötés előzményeibe és következményeibe. Nekünk, szervező történelemtanároknak az is szándékunk volt, hogy a verseny révén erősítsük a nemzeti összetartozás érzését a Gulner tanulóiban, hiszen június 4-e a nemzeti összetartozás napja is!

A feladatsorok összeállításáért, javításáért és a projekt szervezéséért elismerés illeti:
Kovács Beáta, Stibli Anikó Jánk Zsolt
történelem szakos tanárokat.

A verseny eredményei:
1. helyezett a 6. b osztály
2. helyezett a 8. a és 8. b osztály
3. helyezett az 5. a és a 7. a osztály
A versenyfeladat megoldásában és a beküldésben az osztályból sok tanuló aktívan részt vett,
ezért dicséretben részesül az 5. a, 6. a, 6. b, 7. a, 8. a és a 8. b osztály.

Egyéni teljesítménye alapján
dicséretben és könyvjutalomban részesül:
Deli Dávid 5. a
Csapó Noel 5. a
Magda Zsombor 5. b
Sörös Kornél 5. b
Sajner Jázmin 5. b
Tóth Csenge 6. a
Bördős Bálint 6. a
Kis-Kapin Gergely 6. b
Mihalidesz Máté 7. a
Erdősi Zoé 8. a
Sörös Odett 8. b
Kerekes Emma 8. b

A verseny szervezői nevében:
Pirschenk Erika

1. feladatlap:

2. feladatlap:

Az Apponyi Albert vezette magyar küldöttség 1920 januárjában érkezett Párizsba, ahol rövidesen nyilvánvalóvá vált: nem tárgyalni hívták őket a győztesek, hanem az előre elkészített diktátum aláírására. Ennek ellenére sokáig folytatták még a szélmalomharcot, mire elfogadták, hogy nincs semmi remény, és március 31-én hazatértek. Apponyi híres párizsi beszédében drámaian fogalmazott, de igazat szólt:

"Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között,
úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg."

Nem volt kérdés, hogy a feltételek elutasítása esetén a nagyhatalmak által támogatott utódállamoknak megvolt az erejük, politikusaiknak pedig az indíttatásuk is, hogy hazánkat letöröljék a térképről, így maradt az „öngyilkosság”. Nem volt könnyű az aláírók személyének kiválasztása, végül Simonyi-Semadam Sándor kormányára, személy szerint Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre hárult a magyar történelem talán legszomorúbb feladata. Magyarország számára csak ekkor, 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának pillanatában (16 óra 30 perckor) ért véget hivatalosan az első világháború.

A Szent István-i állam Horvátország nélkül számított 282 ezer négyzetkilométernyi területe 93 ezer négyzetkilométerre, 18,2 millió fős lakossága 7,6 millióra csökkent, a Kárpát-medencei magyarság 30,2 százaléka került idegen ország fennhatósága alá:

- Románia: 103 093 km², 5,25 millió fő, 31,6 százalékuk magyar;
- Csehszlovákia: 61 633 km², 3,52 millió fő, 30,3 százalékuk magyar;
- Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: 20 551 km², 1,51 millió fő, 30,3 százalékuk magyar;
- Ausztria: 4020 km², 291 618 fő, 8,9 százalékuk magyar;
- Olaszország: 21 km² (a kikötőváros, Fiume), 49 806 fő, 13 százalékuk magyar;
- Lengyelország: 589 km² (Szepes és Árva vármegye egyes települései), 23 662 fő, 1 százalékuk magyar.

Ahogy az előre látható volt, Európa átszabása nemcsak tartós békét nem hozott, hanem sokak véleménye szerint belelökte a világot az újabb, az előbbinél is pusztítóbb konfliktusba." Forrás: 24.hu - Bihari Dániel újságíró. 2020. 05. 24. 06:54

A kor elismert francia marsallja, Ferdinand Foch mondta a békediktátumról:
"Ez nem béke, csak fegyverszünet 20 évre." Majdnem pontosan megjósolta...