***   2024. június 11.   ***

A Merzse-mocsár felfedezői – a 4. b túrája Elek bácsival és Emese nénivel

Osztályommal arra vállalkoztunk, hogy „A víz, vízpart élővilága” környezetismeret témakör leírásokból, képekből szerzett ismereteit saját élményhez, tapasztalathoz kötött túra keretében teljesítjük ki. Ebben Elek bácsi (Kerekes Elek) volt segítségünkre túravezetőként, akinek javaslatára a XVII. kerületben lévő Merzse-mocsár lett az úticélunk. A Rákoskert és Ecser határán található tájvédelmi terület a pesti síkra régen jellemző mocsárvilág egyik utolsó hírmondója. Arra vállalkoztunk, hogy a túraösvény hosszabb körét, az 5.4 km-es távot járjuk végig. Esőt jósló időben indultunk reggel, de mire odaértünk, már napsütés fogadott minket az első ismeretterjesztő táblánál. Csapatokra osztva keresték a gyerekek az Elek bácsi által készített feladatlap kérdéseire a választ, amelyet egy-egy táblát olvasva találhattak meg. Az információs táblák térképe mellett a zöld béka jelzés is segített az eligazodásban. A terep árnyékos helyein falatoztunk és pihentünk kicsit, erőt gyűjtve az újabb szakaszokhoz. Egyik ilyen megállóhelyünk a kilátó volt, aminek a tetejében fantasztikus panoráma tárult elénk. Izgalmas feladat volt felmenni a meredek lépcsőkön, de még izgalmasabb volt lejönni! Útközben gyönyörködhettünk a gazdag vízparti, mezei és erdei növény- és állatvilágban a mocsár körül. A tölgyeserdőben sétálva hosszan hallhattuk a változatos madárzenekar énekét: cinegék, rigók, pintyek, vörösbegyek voltak a szólisták. A rét fölött barna réti héja és ölyvek köröztek. Egy nagyobb gyík is hagyta magát fényképezni a napon való sütkérezése közben. Hősiesen álltuk a sarat, az utolsó, hosszabb szakaszt is leküzdöttük.
Jókedvű, tartalmas, de időnként próbatételeket is hozó napot töltöttünk együtt. Köszönjük Elek bácsinak a túravezetést, az emlékezetes napot!

Varga Emese Julianna osztályfőnök

  vissza az életképekhez                vissza a navigáláshoz